Családállítás: mit mutat meg a családod rendszere a vágyaidról?
Egy teremben állsz, és idegenek képviselik az édesanyádat, az édesapádat, a nagymamádat. Senki nem ismeri őket. Senki nem tudja a történetüket. És néhány perc múlva az, aki az édesanyádat képviseli, pontosan úgy fordítja el a fejét, ahogy ő szokta. Aki a nagymamádat, az lenéz a földre, egy pontra, ahol senki nem áll. Később kiderül, hogy ott valaki hiányzik a családból, akiről sosem beszéltetek. Érzik az érzéseket, tudják a viszonyokat.
Ez a családállítás. Elsőre különösnek tűnik, és őszintén szólva, aki először látja, az többnyire kicsit hitetlenkedik. Aztán általában elcsendesedik. Családállítóként sok állításon voltam már, a saját kérdéseimmel és mások mellett is, és ma is lenyűgöz, milyen pontosan mutatja meg egy rendszer azt, amit szavakkal évekig kerülgetünk. Ebben a cikkben arról írok, mi a családállítás, hogyan zajlik, mit mutathat meg a vágyaidról, és kinek való.
Mi a családállítás?
A családállítás egy rendszerszemléletű módszer, amelyet Bert Hellinger német terapeuta fejlesztett ki. Az alapgondolata egyszerű: mindannyian egy családi rendszer részei vagyunk, és ez a rendszer nemzedékeken át hat ránk. A szüleink, a nagyszüleink, a testvéreink, és azok is, akiket sosem ismertünk, egy korán meghalt testvér, egy háborúban elveszett nagyapa, egy első feleség. Sőt, a családon túl is, azok is ide tartoznak, akik a család bármely tagját bántották és akiket a család bármely tagja bántotta (ez a klán). Ami a rendszerben történt, és nem lett kimondva és helyére téve, az gyakran a következő nemzedékekben jelenik meg újra, mintákként, ismétlődő sorsokként, megmagyarázhatatlan elakadásokként.
Az állítás ezt a láthatatlan rendszert térben teszi láthatóvá. A családtagokat képviselők jelenítik meg, és a térben elfoglalt helyük, a testük, az érzéseik megmutatják, hogyan áll a rendszer.
Én jelenleg főként egyéni állításokat vezetek a mentorprogram részeként, amikor ez a módszer segíti legjobban a folyamatokat.
✦
Amit egy családban nem lehetett kimondani, azt valaki később élni kezdi.
Hogyan zajlik egy állítás?
Egy állítás menete
01
A kérdés. Először megfogalmazod, mivel jöttél. Minél konkrétabb, annál jobb: miért nem jön létre a párkapcsolat, miért akad el a pénz egy szinten, miért ismétlődik ugyanaz a veszekedés.
02
A képviselők. A csoportból kiválasztasz embereket, akik a családtagjaidat és téged képviselnek. Egyéni állításon ezt figurák vagy a padlóra tett jelölők helyettesítik.
03
A felállítás. A képviselőket a térben elhelyezed, gondolkodás nélkül, ahogy a belső képed diktálja. Aztán leülsz, és figyelsz.
04
A mozgások. A képviselők elkezdik érezni és jelezni, ami a helyükön megjelenik: vonzást, eltávolodást, nehézséget, fájdalmat, megkönnyebbülést. Az állító ezek alapján kísér és vezeti az állítást.
05
A végén az oldó mondatok és a végkép. Egyszerű, mély mondatok hangzanak el, és a rendszer keres egy olyan rendet, amelyben mindenki megtalálja a helyét. Végül te magad állsz be a saját helyedre.
Hogy a képviselők miért érzik azt, amit a képviselt személy, arra sokféle magyarázat létezik, és egyik sem teljes. Én azt tudom mondani, amit látok: újra meg újra megtörténik. Idegen emberek pontos részleteket hoznak felszínre egy családról, amelyről semmit nem tudnak.
Valamint milliószor van, hogy te is átveszel érzéseket, nap mint nap és észre sem veszed. Vendég érzéseket, amik nem a tiéd. Az állításban tudatossá válnak.
Mit mutat meg a rendszer a vágyaidról?
A családállításban a vágyaid sokszor egészen más megvilágításba kerülnek. Kiderül, hogy amit a saját elakadásodnak hittél, az egy régi hűség: nem lehet jobb sorod, mint a szüleidnek, nem lehet boldogabb házasságod, mint a nagyanyádnak. Erről részletesen itt írtam: családi minták és sorsismétlés: amikor nem lehet jobb sorod, mint anyádnak →
Hellinger három alapvető rendet írt le, és ezeket az állításokon újra meg újra látni.
Az első a hovatartozás: mindenkinek joga van a rendszerhez tartozni, és akit kizártak, azt valaki később képviselni kezdi.
A második a sorrend: aki előbb jött, annak elsőbbsége van, és amikor egy gyerek a szülője helyére lép, például az anyjával egy rangba (parentifikáció) vagy gondozójaként, a saját életére kevesebb erő jut.
A harmadik az adás és kapás egyensúlya: a szülők adnak, a gyerek kap, ezt az adósságot pedig a gyerek a saját életének adja tovább, a szüleinek visszaadni sosem tudná.
Amikor egy vágy nem tud megvalósulni, a rendszerben gyakran ezek közül sérül valamelyik. A párkapcsolat például nehezen jön létre, amíg egy nő a szíve mélyén még az apja mellett áll, vagy az anyja sorsát viszi. A pénz nehezen áramlik, amíg az anyára mondott nem ott ül a mellkasban. A manifesztációról szóló cikkemben ezt így írtam: ahogyan a szüleidet fogadod, úgy fogadod az életet. Erről bővebben: manifesztáció: 7 mód →
Egy mondat, kipróbálásra
Képzeld el magad előtt az édesanyádat, olyannak, amilyen. Nézz rá, és mondd ki magadban, lassan: Te vagy a nagy, én a kicsi. Köszönöm az életet. Mindazt, amit adtál, efogadom, és a többit majd én csinálom.
Figyeld meg, mi történik a testedben. Ahol ellenállást érzel, ott van a munka. Ahol megpuhul valami, ott már elindult.
Mit hozhat egy családállítás?
Az állítás az egyik legerősebb eszköz, amit ismerek. Rövid idő alatt láthatóvá teszi azt, amit évekig kerülgetsz: kinek a terhét cipeled, hová nem mersz nézni, és hol van valójában a helyed a családodban. Amit addig csak homályosan éreztél, ott áll előtted a térben. Ezt a képet a tested megjegyzi, és onnantól másképp mozdul.
Azért hat ennyire mélyen, mert a megértésnél lejjebb nyúl. Egy elakadásról hónapokig lehet beszélni, a gyökere mégis érintetlen marad, mert az nem a fejedben lakik. A térben az kerül elő, ami valóban mozgat: a kimondatlan családi sors, a kizárt vagy elfelejtett családtag, az átvett érzés, ami sosem volt a tiéd. Amit egyszer meglátsz, azt többé nem tudod nem látni. És amit látsz és tudatos, az tisztul. Főleg, ha tudatosan rendezzük is.
Utána a dolgok elkezdenek a helyükre kerülni. Egy évek óta tartó harag elcsitul. Az anyáddal könnyebb lesz beszélni. A párkapcsolatodban megtörik egy kör, amire eddig minden igyekezet kevés volt. A pénzhez, a munkához való viszonyod kiold egy régi görcsből. Ezt látom újra és újra: van, akinél napokon belül megmutatkozik, van, akinél hónapok alatt érik be, de dolgozik.
Az állítás után hagyd, hogy a kép tegye a dolgát. Az elemzés ilyenkor csak útjában állna. A tested már tudja, merre tovább.
✦
Az állítás nem ad új múltat. Megbocsátást ad és a jelenedben rendet.
Kinek való a családállítás?
Annak, aki érzi, hogy valami a mélyben visszatartja, és a tudatos munka, a módszerek, a jó szándék már nem visznek tovább. Annak, akinél ugyanaz a minta ismétlődik a párkapcsolatban, a pénzben, a hivatásban. Annak, aki a családja történetét szeretné békével a háta mögött tudni, és nem a vállán.
És azoknak is, akik csak képviselőként vesznek részt. Sokan meglepődnek, mennyit kapnak abból, hogy valaki más családjában állnak egy helyen. A rendszer ilyenkor rajtuk keresztül is dolgozik.
A családállítás nem terápia, és nem helyettesít orvosi vagy pszichológiai kezelést. Egy erős, mély eszköz, ami láthatóvá teszi, amit addig csak éreztél. A mintákról, amelyekkel ilyenkor a legtöbbször találkozom, itt olvashatsz: miért nem működik a manifesztáció? 9 mély ok → és belső gyermek gyógyítása →
Milyen témával érdemes jönni?
A leggyakoribb témák:
- Ismétlődő minta a párkapcsolatban
- A szüleiddel való kapcsolat
- Gyermekvállalás
- Pénz és siker
- Testvérviszály, örökség körüli feszültség
- Hivatás és döntések
- Egy új életszakasz előtt rendet tenni
- Ház, lakás, otthon, költözés
Elég egy kérdés, ami foglalkoztat. A pontos megfogalmazást az állítás elején együtt tisztázzuk.
Válás helyett mentorprogram
Megnézzük, melyik családi szál dolgozik a kapcsolatodban, és segítek, hogy az új hely, amit a rendszeredben elfoglaltál, a mindennapjaidban is megmaradjon, egyre jobban és jobban. A mentorprogramról itt olvashatsz →
✦ Ezt is olvasd el
Családi minták és sorsismétlés →
Amikor nem lehet jobb sorod, mint anyádnak.
Belső gyermek gyógyítása: a kislány, aki még mindig vár →
A régi hiány, amely a felnőtt vágyaink mögött áll.
Vélemény, hozzászólás?